Alba Regia VT Alapszabályzat

ALBA REGIA VADÁSZTÁRSASÁG

ALAPSZABÁLYA

változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege


Alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. év IV. tv. (Ptk.) 61-65 §-ai, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) rendelkezései az Alba Regia Vadásztársaság alapszabályát az alábbiak szerint foglalták változásaival egységes szerkezetbe.


A vadásztársaság célja, hogy az egyesületekre és a vadásztársaságokra, a vadgazdálkodásra, a vadászatra, a fegyver- és lőszertartásra, -használatra vonatkozó szabályzatok megtartásával, az erdő- és mezőgazdaság érdekeivel összhangban, a környezet és természetvédelem előírásai tiszteletben tartásával, a szakszerű és tervszerű vadgazdálkodással óvja a vadon élő állatokat, azok élőhelyét, jól működő egyesületi élettel tagjai részére kulturált vadászati lehetőséget biztosítson.


I. Általános rendelkezések

A vadásztársaság jellege és jogi helyzete


1.)    A vadásztársaság neve:            „ALBA-REGIA” Vadásztársaság

    A vadásztársaság rövidített neve:         ………………………..…AR. Vt.

    Székhelye:                    ………Székesfehérvár Zsolt u. 65

    Hatóköre:     területi (a székhely települését meghaladja, de nem országos)

    Pecsétje: Kör alakú, közepén a szálkai agancs, tölgyfalevelekkel övezve körülötte az ALBA REGlA VADÁSZTÁRSASÁG felirattal, alatta két csillag között 1954 jelzéssel.

    A Társaság alapítási éve: 1954.

    A vadászterület határainak megállapítása:

A 7. számú főút Székesfehérvár belterületi határtól Szabadbattyán belterületi határig, onnan tovább a belterület határán a 0149. sz. közlekedési útig, azon továbbhaladva a 042. számú közlekedési út Sárszentmihály belterületi határáig, a 030-as úton a Nádor-csatorna felé a 0184/1. út végén található hídig, onnan a Nádor-csatorna Csór felé, majd a 0210-es csatorna kezdetétől annak vonalán a 8-as számú főút a Csóri elkerülő útig. A 8.számú főút Székesfehérvár felé az Iszkaszentgyörgyi elágazás előtti 0592 számú út a 0595. számú Iszkai útig, azon Iszkaszentgyörgy felé a 0596 számú út kereszteződéséig, azon tovább Székesfehérvár külterületi határvonalán végighaladva, keresztezve a Székesfehérvár-Komárom vasútvonalat, a Gaja-patakot, a 81. számú főutat a Zámolyra vezető útig, tovább a volt hadi úton ( 091. hrsz.) az adóállomásig ( 099. sz. út). A Mária major keleti oldala, a régi Csalai határ töréspontjáig, a gyümölcsös kerítésének (0104/1. hrsz.) a Székesfehérvár felőli oldala, a Csalai szeméttelepre vezető úton a 811 számú Lovasberényi útig, onnan Székesfehérvár belterületi határa összekötve a kiindulási ponttal Székesfehérvár belterületének határán.

A Társaságot a Fejér Megyei Bíróság 07-401310-141 kódszámmal nyilvántartásba vette.

2.) A vadásztársaság a tagjai által önkéntesen létrehozott önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület, mely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakult, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

A vadásztársaság önálló jogi személy, jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri.

A vadásztársaság elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat, e tevékenységét csak a céljai megvalósítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.

A vadásztársaság fontosabb jogai és kötelezettségei

3.) A vadásztársaság joga, hogy:

    1. a vadgazdálkodással, a vadászattal és az egyesületi élettel kapcsolatos bármely kérdésben a vadászati érdekképviseleti szervezethez (szövetséghez) kéréssel vagy panasszal forduljon, illetve javaslatot tegyen,

    2. a vadászati érdekképviseleti szervezethez tagfelvételi kérelmet előterjesszen, felvétel esetén tagjai érdekében a szervezet tevékenységében – annak alapszabálya szerint – részt vegyen,

    3. a vadgazdálkodást, a tagság vadászati lehetőségeit elősegítő társulásnak, közös vállalkozásnak, alapnak tagja legyen,

    4. tagjaira a jogszabályokkal és a taggyűlés által elfogadott szabályzatokkal, határozatokkal összhangban kötelezettségeket állapítson meg.


4.) A vadásztársaság köteles:

    1. a vadgazdálkodást és a vadászatot a mező és erdőgazdálkodás érdekeivel, valamint a környezet és természetvédelemmel összhangban gyakorolni, tagjai részére a vadászati lehetőséget biztosítani,

    2. a vad életmódja folytán keletkező károk megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket (a vad elriasztása, vadkárelhárító vadászatok tartása stb.) megtenni,

    3. előmozdítani, hogy tagjai a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló jogszabályokban, a vadásztársaság alapszabályában, valamint a szabályzatokban foglaltakat megtartsák, és tevékenységükkel segítsék a vadásztársaság előtt álló feladatok megvalósítását,

    4. a jogszabály által ellenőrzési joggal felruházott szervek ellenőrzéseit segíteni,

    5. a vadászat, vadgazdálkodás társadalmi elismertetését, a vadászati kultúra ápolását elősegíteni,

    6. tagjai egyesületi életre nevelését előmozdítani.


A vadásztársaság tevékenysége


5.) A vadásztársaság alapcél szerinti tevékenységének minősül: 

- egyéb sporttevékenység (pl. bérvadásztatás) (TEÁOR 9319’08)

- vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR 0170’08)

- gabonaféle termesztése (pl. vadföldművelés) (TEÁOR 01.11’08)

- egyéb nem évelő növény termesztése (pl. vadföldművelés) (TEÁOR 01.19’08)

- állattenyésztési szolgáltatás (TEÁOR 0162 ’08)

A vadásztársaság nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, nem állít sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II. A tagsági jogviszony keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei, valamint a tagsági jogviszony megszűnése


A vadásztársaságba jelentkezők felvétele


6.) A vadásztársaságba tagként jelentkezők felvételéről az intézőbizottság javaslata alapján a taggyűlés 30 napon belül köteles dönteni. 


A vadásztársaság taglétszámának megállapítása


7.) A vadásztársaság taglétszámát a jelentkezők és a lehetőségek összhangjában megteremtve – a jogszabály előírásainak, a vadászterület nagyságának és vadeltartó képességének, valamint a vadásztársaság előtt álló feladatoknak a figyelembevételével – az intéző bizottság javaslatára a taggyűlés állapítja meg.

A vadásztársaság tagjai


8.) A vadásztársaság tagja lehet minden olyan magyar és külföldi állampolgár, aki a vadászat gyakorlására a jogszabályokban, az Alapszabályban, valamint a Házi Szabályzatban előírt feltételeknek megfelel, írásban nyilatkozik belépési szándékáról, és arról, hogy az egyesület céljait és az alapszabálya és egyéb szabályzatai alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja, valamint ezt követően az intézőbizottság javaslatára a taggyűlés felvette tagjai sorába.

9.) A vadásztársaságnak rendes és különleges jogállású tagjai lehetnek. Illetve a tagsági kérelmet benyújtó állampolgár, az intéző bizottság döntése értelmében, tagjelölti jogállásba kerülhet.

A vadásztársaság rendes tagjait – a tagsági jogviszonyból eredően – a jogszabályban, az alapszabályban, a házi szabályzatban megállapított jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

A taggyűlés különleges jogállású tagjai a pártoló tagok, a tiszteletbeli tagok és a tagjelöltek.

A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Pártoló tag lehet, aki az egyesület tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja és a taggyűlés pártoló taggá megválasztja.

A tiszteletbeli tagot a taggyűlés választja meg e tagságra. Tiszteletbeli tag lehet, akit az egyesület az egyesületi célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ, és aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja. Tiszteletbeli taggá választható az az egyesületi tag is, aki idős koránál, vagy személyi körülményeinél fogva közreműködési, munkavégzési kötelezettségeit már kellően teljesíteni nem, vagy csak nehezen tudná és arra érdemes, és ezen körülményeinél fogva a taggyűlés a tagdíjfizetési kötelezettség alól mentesíteni kívánja. 

A tagjelölt: a közgyűlés elé terjesztett felvételi javaslat előtt, minimum egy, maximum két évig tart, szükség esetén egyszer meghosszabbítható. A tagjelöltségi időszakban a társaság megismeri a tagjelöltet, aki szintén elsajátíthatja a társasági élet szokásvilágát, és vadászati kultúráját. A tagjelölt korlátozott vadászati lehetőségeket kap a társaságtól, a társas vadászatokra hajtóként, illetve a lehetőségek mértékében fegyverrel is meghívást kap. Szintén meghívást kap a társaság összes rendezvényére illetve tájékoztatást kap a társaság működését érintő dolgokról. 

A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatók, valamint az egyesület döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt, kötelesek betartani az egyesület alapszabályát és végrehajtani a taggyűlés és az ügyintéző szervek határozatait.

10.) A vadásztársaság rendes tagjai:

  1. részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein,

  2. jogosultak a vadásztársaság vadászterületén a jogszabályok, az Alapszabály, a Házi Szabályzat, az egyéb szabályzatok és a taggyűlés határozatainak megtartásával vadászni, 

  3. a taggyűlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek,

  4. kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválaszthatók, külföldi állampolgár tag esetében azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, 

  5. a vadásztársaság valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított harminc napon belül – a másodfokon eljáró szerv, illetőleg a bíróság előtt megtámadhatják,

  6. a vadásztársaság irataiba betekinthetnek,

  7. a taggyűlés napirendjére javaslatot tehetnek,

  8. rendes tag, valamint tiszteletbeli és pártoló tag felvételét kezdeményezhetik,

  9. térítés ellenében – ilyen térítésnek minősül a befizetett tagdíj és egyéb vagyoni hozzájárulás – igényt tarthatnak a taggyűlés által megállapított vadászrészre (a juttatás elszámolásának rendje a Házi Szabályzatban kerül meghatározásra),

  10. a vadásztársaság eszközeit a Házi Szabályzatban megállapított feltételekkel igénybe vehetik, illetőleg használhatják,

  11. a vadásztársaságból az indok megjelölése nélkül kiléphetnek.

A tagok kötelességei

11.) A vadásztársaság tagjainak kötelessége a vadgazdálkodásra és vadászatra, a fegyver és lőszer tartására és használatára vonatkozó jogszabályokat, az Alapszabályt, a Házi Szabályzatot és az egyéb szabályzatokat, a taggyűlési és intézőbizottsági határozatokat, valamint a vadásztársaság tisztségviselőinek törvényes hatáskörükben kiadott rendelkezéseit megtartani.

A vadásztársaság tagja köteles továbbá:

    1. a vadásztársaság szervezeti életében, a közös vagyon védelmében és gyarapításában részt venni,

    2. a Házi Szabályzatban előírt, valamint a taggyűlés és az intézőbizottság által meghatározott vadgazdálkodási feladatok megvalósításában, valamint a közös munkákban részt venni,

    3. a taggyűlés által megállapított vagyoni hozzájárulást, valamint a tagdíjat az esedékességkor megfizetni, továbbá

    4. a tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak a megvalósítását.


A tagsági viszony megszűnése

12.) A tagsági viszony megszűnik:

  1. kizárással,

  2. törléssel,

  3. kilépéssel,

  4. a tag halálával,

  5. a vadásztársaság jogutód nélküli megszűnésével,

  6. a tagsági viszony átadásával


13.) Kizárás csak fegyelmi határozattal, a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követően rendelhető el. 


14.) Az intézőbizottság törli a nyilvántartásból azt a tagot, akit kizártak, továbbá azt, aki az előírt vagyoni hozzájárulási vagy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából egy hónapja – írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – nem tett eleget. A törlésről hozott határozatot 3 napon belül meg kell küldeni a törölt tagnak, egyúttal a határozatban fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a taggyűléshez fellebbezést nyújthat be, illetőleg a taggyűlés határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül – ha a döntést törvénysértőnek tartja – keresetet nyújthat be a bírósághoz.

15.) A tagnak a kilépési szándékát annak időpontja meghatározásával írásban kell bejelentenie az intézőbizottság elnökénél. A tagsági viszony ez esetben a kilépésről szóló nyilatkozatnak az egyesület intéző bizottságának elnöke általi átvétele napján szűnik meg. A kilépés időpontjáig a tag tagsági viszonya fennáll, az eddig az időpontig fennálló kötelezettségeit teljesítenie, és azok teljesítését szükség esetén az intézőbizottság elnöke részére igazolnia kell.

16.) A tagsági jogviszony, egyenes ági leszármazott részére átadható.

Fegyelmi eljárás


A fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint általában a fegyelmi eljárás részletes szabályait a Vadásztársaság Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.


III. A vadásztársaság szervezete

17.) A taggyűlés

A vadásztársaság legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. A vadásztársaság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal taggyűlést köteles tartani. Ezen kívül össze kell hívni a taggyűlést az intézőbizottság határozata alapján, az ellenőrzőbizottság kezdeményezésére, továbbá a tagság egytizedének kérésére az ok és cél megjelölésével, valamint ha a bíróság elrendeli.

A taggyűlést a vadásztársaság elnöke igazolható módon (faxon, e-mailen, postai úton, stb.), írásbeli meghívóval, a hely és az időpont feltüntetésével, valamint a napirend megjelölésével akként hívja össze, hogy a meghívott a meghívót a taggyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően megkapja.

A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, valamint a taggyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá.

A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább 50 %-a és egy fő jelen van. A határozathozatalhoz – a külön megjelölt esetek kivételével – egyszerű szótöbbség szükséges. A taggyűlés határozatait – az alapszabályban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen.

A taggyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A társadalmi szervezet természetes személy tagja szavazati jogát személyesen, vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazottja útján gyakorolhatja.

Ha a szabályszerűen összehívott taggyűlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés időpontját legalább 7 nappal megelőzően megküldött írásbeli meghívóval 30 napon belüli időpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni. 

A másodszor összehívott megismételt ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt ülés meghívójában a tagokat tájékoztatni kell a távolmaradásuk fenti következményeiről.

A taggyűlés hatásköre

A taggyűlés a vadásztársaságot érintő minden kérdésben dönthet. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

    1. az alapszabály, a fegyelmi szabályzat és a házi szabályzat megállapítása és módosítása,

    2. az intézőbizottság (elnökség), az ellenőrzőbizottság, a fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak – titkosan, írásbeli szavazással, szótöbbséggel –5évre történő megválasztása, visszahívása, továbbá a választási időszakban megüresedett tisztségeknek titkos, írásbeli szavazással való betöltése (a tisztségviselők visszahívásával egyidejűleg dönteni kell az új tisztségviselők megválasztásáról),

    3. a jelölő bizottság nyílt szavazással történő megválasztása (A jelölőbizottság elnökét és legalább két tagját, az újraválasztást megelőző taggyűlés választja meg. A jelölőbizottság elnökének és tagjainak a megválasztására a vadásztársaság elnöke tesz javaslatot. Javaslattételre bármely tag is jogosult. A jelölőbizottság a javaslatát a vadásztársaság tagjai véleményének ismeretében teszi meg.),

    4. a vadásztársaság éves költségvetésének a megállapítása és döntése a költségvetési beszámoló elfogadása tekintetében,

    5. az intézőbizottság, az ellenőrzőbizottság és a fegyelmi bizottság éves beszámolójának megtárgyalása elfogadása,

    6. a vadásztársaság más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának a tagok 2/3-os többségi szavazatával történő a kimondása,

    7. a tagfelvétel, a tag kizárás elleni fellebbezése esetén döntés a tag kizárásáról, továbbá a Fegyelmi Szabályzatban biztosított fegyelmi jog gyakorlása,

    8. a vadászati terv megállapítása,

    9. az 1000000 Ft értéket meghaladó szerződések megkötésének, a közös vagyon felhasználásának, valamint a nagyobb (1000000 Ft érték feletti) beruházásoknak a jóváhagyása,

    10. a tagdíj, valamint a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét és esedékességét, a kötelező közösségi munka pénzbeli megváltásának, továbbá az ezekkel kapcsolatos kedvezményeknek a megállapítása,

    11. a vadásztársaság tagjainak közösségi munkára kötelezése,

    12. a vadásztársasági tagok kiemelkedő munkájának jutalmazása, valamint a tisztségviselők jutalmának vagy tiszteletdíjának megállapítása,

    13. a vendéghívás lehetőségének és rendjének megállapítása a vadásztársaság nevében és a tagokat illetően,

    14. a vadászrész mértékének megállapítása,

    15. a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy az Alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal.

18.) A vadásztársaság ügyintéző és képviseleti szervei: 

- Az intézőbizottság (elnökség) tagjai: az elnök, az elnökhelyettes (titkár), a vadászmester, a természetvédelmi felelős, továbbá a gazdasági felelős.

- az Ellenőrző Bizottság elnöke és 2 tagja, valamint a Fegyelmi Bizottság elnöke és 2 tagja.

- A tisztségviselők az összeférhetetlenség szabályai alapján nem állhatnak egymással rokoni kapcsolatban.

Az intézőbizottság (elnökség)

Az intézőbizottság a vadásztársaság két taggyűlése közötti általános hatáskörű ügydöntő és végrehajtó szerve. Az intézőbizottság a taggyűlésnek tartozik felelősséggel. 

Az intézőbizottság elnökből, elnökhelyettesből (titkárból), vadászmesterből, természetvédelmi felelősből, valamint gazdasági felelősből áll. 

A vadásztársaság bankszámlája feletti rendelkezési jog gyakorlására az elnök és a titkár önállóan jogosult. 


Az intézőbizottság tagjait a taggyűlés visszahívhatja, ha munkájukat nem megfelelően látják el. Kötelező a visszahívás, ha velük szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy tisztségviseléstől eltiltás fegyelmi büntetést szabtak ki. A tagsági viszony megszűnése esetén a megbízatás visszahívás nélkül is megszűnik. 

Az intézőbizottság tagjai a hatáskörükbe tartozó ügyekben utasításokat adhatnak.

Az intézőbizottság feladatai:

    1. gondoskodik a vadgazdálkodással és a vadászattal összefüggő jogszabályok, szabályzatok, valamint a vadásztársaság taggyűlése által hozott határozatok végrehajtásáról,

    2. összehívja a taggyűlést,

    3. megtárgyalja és a taggyűlés elé terjeszti döntés céljából javaslatával a vadásztársaságba jelentkezők felvételi kérelmét, tagjelöltségi jogviszonyt adhat.

    4. döntésre előkészíti a taggyűlés elé terjesztendő mindazon ügyeket, amelyekben a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik,

    5. két taggyűlés közötti időben irányítja a vadásztársaság tevékenységét,

    6. a 14. pontban meghatározott esetekben törli a tagot,

    7. munkáltatói jogokat gyakorol, a munkáltatói jogkörben hozott döntés végrehajtása az elnök feladata,

    8. dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, az Alapszabály, a Fegyelmi Szabályzat vagy a taggyűlés nem utal más szerv hatáskörébe.


Az intézőbizottság (IB) üléseit szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen. Az IB ülésére minden esetben tanácskozási joggal az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság elnökét, valamint a vadgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó napirendi pontok tárgyalására a hivatásos vadászt is meg kell hívni. Az IB határozatképes, ha legalább négy tag jelen van.


Az IB ülést az elnök hívja össze az ülést megelőzően legalább 7 nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgős ügyekben az IB ülés rövidebb határidővel is összehívható. A meghívás írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, faxon, elektronikus úton) történhet meg.

Az intézőbizottság üléséről a napirendi pontokat és jelenlévőket is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a vadásztársaság elnöke vagy helyettese (titkár) ír alá. Az intézőbizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, faxon, elektronikus úton) köteles értesíteni.

Az intézőbizottság köteles a végzett munkájáról évente a taggyűlésnek beszámolni.

Ha a szabályszerűen összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés időpontját legalább 7 nappal megelőzően megküldött írásbeli meghívóval 30 napon belüli időpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni. 

Az elnök hatásköre és feladatai

A vadásztársaság vezetője és törvényes képviselője az elnök önálló aláírási joggal.

A vadásztársaság elnöke:

    1. felelős a vadásztársaság törvényes és alapszabályszerű működéséért,

    2. koordinálja az intézőbizottság tagjainak munkáját és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a taggyűlés és az intézőbizottság határozataival összhangban legyenek,

    3. a taggyűlés által adott felhatalmazás keretei között szerződéseket köthet és meghatalmazásokat adhat a vadásztársaság nevében,

    4. gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot,

    5. elnököl a taggyűléseken és az intézőbizottság ülésein,

    6. gondoskodik arról, hogy az intézőbizottság, az ellenőrzőbizottság és a fegyelmi bizottság a taggyűlésen beszámoljon munkájáról,

    7. gondoskodik a taggyűlés, az intézőbizottság által hozott határozatok végrehajtásáról,

    8. gyakorolja a részére biztosított fegyelmi jogot, 

    9. végrehajtja a munkáltatói jogkörben hozott IB döntést,

    10. szervezi az együttműködést a mező- és erőgazdasági nagyüzemekkel és termelőkkel, valamint más szervekkel,

    11. intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyűlés vagy más szerv, illetőleg tisztségviselő hatáskörébe.

    12. bankszámla feletti önálló rendelkezési jog.


Az elnökhelyettes (titkár) hatásköre és feladatai

  1. A vadásztársaság törvényes képviselője önálló aláírási joggal.

  2. a vadásztársaság ügyvitelének vezetése, levelezés és adatszolgáltatás,

  3. a taggyűlések és az intézőbizottsági ülések írásos anyagainak előkészítése és a jegyzőkönyv vezetése,

  4. a tagnyilvántartás vezetése,

  5. a tagfelvételi kérelmek nyilvántartása, taggyűlés elé terjesztése az intézőbizottság javaslatának ismertetésével,

  6. az alkalmazottak munkaszerződéseinek, a vadásztársaság együttműködési megállapodásainak (szerződéseinek) elkészítése és nyilvántartása.

  7. a vadászház gondnoki feladatai, illetve hasznosításának koordinálása,

  8. a bankszámla feletti önálló rendelkezési jog.


A vadászmester hatásköre és feladatai

  1. felelős a vadásztársaság vadgazdálkodásáért, a vadászatok megszervezéséért és levezetéséért, a szabályzatoknak a vadászatokra, illetőleg a vadgazdálkodásra vonatkozó rendelkezései megtartásáért, megtartatásáért,

  2. felelős az éves vadgazdálkodási terv és a vadgazdálkodási jelentés határidőben történő elkészítéséért,

  3. gondoskodik arról, hogy társasvadászaton jogosulatlan személy ne vegyen részt,

  4. gondoskodik – a hivatásos vadászok bevonásával – a vadászati létesítmények építéséről és üzemben tartásáról, továbbá e munkákban a résztvevők tevékenységének irányításáról, illetőleg felügyeletéről,

  5. szervezi a vadkárok megelőzését, a vad védelmét és őrzését, vadkár bekövetkezésének veszélyére felhívja az intézőbizottság figyelmét,

  6. irányítja és ellenőrzi a hivatásos vadászokat,

  7. rendszeresen ellenőrzi a hivatásos vadászok szolgálati naplóját és a „Lőjegyzék” vezetését, a „Beírókönyv”-et, valamint elkészíti az éves összesítőt,

  8. felelős a lőtt (sebzett, elhullott) vad nyilvántartásának vezetéséért,

  9. előkészíti, szervezi és irányítja a bérvadásztatásokat,

  10. gondoskodik a trófeák bemutatásáról,

  11. vezeti a vadásztársaságok hosszú távú ütemtervének nyilvántartási részét,

  12. gondoskodik a kiadott vadászrész névszerinti elszámolásáról, összesítéséről a naptári évre vonatkozóan,

  13. ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.


A természetvédelmi felelős hatásköre és feladatai

  1. a vadászok természetvédelmi ismereteinek bővítése, gondoskodás a természetvédelmi előírások megtartásáról, valamint megtartatásáról,

  2. kapcsolattartás és együttműködés a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal,

  3. a vadásztársaság gazdálkodásával és működésével kapcsolatos propagandafeladatok előkészítése, és végrehajtása, kapcsolattartás a vadásztársaság területén gazdálkodó szervekkel, illetőleg oktatási intézményekkel (iskolák, művelődési házak stb.),

  4. a baleset megelőzését szolgáló munkavédelmi oktatás évenkénti megszervezése, nyilvántartása,

  5. a vadásztársasági versenyek és más rendezvények megszervezése.


A gazdasági felelős hatásköre és feladatai

  1. intézi a vadásztársaság gazdasági ügyeit, elkészíti a Pénzkezelési Szabályzatot, és felelős a pénzügyi jogszabályok és szabályzatok előírásainak megtartásáért,

  2. ellátja az utalványozással és a kifizetésekkel kapcsolatos teendőket, szabálytalanság esetén a kifizetést megtagadja,

  3. ellenőrzi a havi tagdíj beszedését, tagdíjfizetésről nyilvántartást vezet, három hónapi elmaradás esetén fizetési felszólítást ad ki, ennek eredménytelenségéről értesíti a vadásztársaság elnökét,

  4. elkészíti az intézőbizottsági beszámolónak a vagyonkezelésről szóló részét,

  5. ellenőrzi és irányítja a vadásztársaság által alkalmazott pénzügyi, illetve könyvelői feladatokat ellátó személyt,

  6. ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.


Az Ellenőrző Bizottság

A vadásztársaság taggyűlése a vadásztársaság tagjai közül elnökből és kettő tagból álló Ellenőrző Bizottságot választ, mely közvetlenül a taggyűlésnek felelős.

Az Ellenőrző Bizottság feladata a vadásztársaság jogszabály- és alapszabályszerű működésének, valamint vagyonkezelésének ellenőrzése.

Ennek során a vadásztársaságnál ellenőrzi:

  1. a taggyűlés, az intézőbizottság és a fegyelmi bizottság határozatainak végrehajtását, s általában a vadásztársaság alapszabályszerű működését,

  2. a vadásztársaság terveinek a végrehajtását,

  3. a költségvetés végrehajtását, a pénz- és vagyonkezelést, valamint általában a gazdálkodást;

  4. véleményt nyilvánít az éves beszámolóról.

Az Ellenőrző Bizottság jogosult a vadásztársaság működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. Tevékenységéről évenként és működésének befejezésekor jelentést tesz a taggyűlésnek.

Az Ellenőrző Bizottság hiányosság megállapítása esetén – annak jellegétől függően – az alábbi intézkedéseket teszi:

  1. csekélyebb súlyú hiányosságokra felhívja a vizsgált szerv, illetőleg tisztségviselő figyelmét és egyben rámutat a helyes eljárásra,

  2. jogszabályt, alapszabályt, illetőleg a vadásztársaság érdekeit sértő magatartás észlelése esetén írásban tájékoztatja a vadásztársaság elnökét.

Ha az Ellenőrző Bizottság tájékoztatása nem vezet eredménye, a taggyűlés összehívására tesz előterjesztést. Ilyenkor a taggyűlést haladéktalanul össze kell hívni.


A bizottság üléseit az elnök hívja össze az ülést megelőzően legalább 7 nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgős ügyekben az EB ülés rövidebb határidővel is összehívható. A meghívás írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, elektronikus úton) történhet meg.

A bizottság évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülés határozatképes, ha azon valamennyi tag megjelent, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 

A bizottság üléséről a napirendi pontokat és jelenlévőket is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a bizottság két tagja ír alá. A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, elektronikus úton) köteles értesíteni. Az ülésekről készült jegyzőkönyvet a taggyűlés felé a bizottság elnökének ismertetnie kell.

Ha a szabályszerűen összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés időpontját legalább 7 nappal megelőzően megküldött írásbeli meghívóval 30 napon belüli időpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni. 

A Fegyelmi Bizottság

A vadásztársaság taggyűlése a tagok közül elnökből és kettő tagból álló Fegyelmi Bizottságot választ, amely közvetlenül a taggyűlésnek felelős.

A Fegyelmi Bizottság feladata a fegyelmi eljárások lefolytatása, a hatáskörébe utalt fegyelmi határozatok meghozatala. Hatáskörére és eljárására a Fegyelmi Szabályzatban foglaltak az irányadók.

A Fegyelmi Bizottság elnöke évente beszámol a taggyűlésnek a fegyelmi bizottság tevékenységéről, valamint a vadásztársaság fegyelmi helyzetéről. 


IV. A vadásztársaság alkalmazottai


19.) A vadásztársaság, amennyiben megszerzi egy adott vadászterületen a vadászati jogot, a hatályos jogszabályokban előírt számú hivatásos vadászt alkalmaz.

A hivatásos vadász feladatait az intézőbizottság határozatai szerint végzi. Közvetlen irányítását a vadászmester látja el.

A hivatásos vadász jogait, kötelességeit, alkalmazásának és eljárásának részletes szabályait a Munka Törvénykönyve, valamint a „Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata”, a munkaszerződése és az intézőbizottság által elfogadott munkaköri leírása állapítja meg.

20.) A vadásztársaság a hivatásos vadászokon kívül egyéb feladatok ellátására más személyeket is alkalmazhat.


V. A vadásztársaság gazdálkodása, pénzforrásai és vagyona

21.) A vadásztársaság vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a vadásztársaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A vadásztársaság a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenységeit folytathatja, míg gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak annyiban folytathat, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységeit nem veszélyezteti.

A vadásztársaság bevételei:

  1. tagdíjak és a tagok vagyoni hozzájárulásai,

  2. alapcél szerinti tevékenységekből származó bevételek,

  3. gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,

  4. hitelek, kölcsönök, támogatások, adományok,

  5. befektetési tevékenységből származó bevételek,

  6. egyéb bevételek.

A vadásztársaság költségei, ráfordításai:

  1. alapcél szerinti tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

  2. gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

  3. a vadásztársaság működéséhez szükséges költségek,

  4. egyéb költségek.

A vadásztársaságnak ingó- és ingatlan vagyona lehet, amellyel a jogszabályok és a szabályzatok keretei között önállóan rendelkezik. 

Az éves tagdíj mértékéről, befizetésének módjáról, esedékességéről, határidejéről a taggyűlés dönt.

A vadásztársaság vagyona csak vadgazdálkodási, vadászati vagy ezeket elősegítő célokra használható fel a taggyűlés határozata alapján.

A vadásztársaság nyereségét sem közvetlenül, sem közvetetten a tagok között felosztani nem lehet.

A pénzgazdálkodása és a vagyonkezelésre a hatályos pénzügyi előírások rendelkezései az irányadók. 

VI. A vadásztársaság megszűnése

22.) Megszűnik a vadásztársaság, ha:

  1. a legfőbb szerv döntése alapján átalakul,

  2. a legfőbb szerv a feloszlásról határoz,

  3. a bíróság feloszlatja,

  4. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság a megszűnteti, vagy megállapítja megszűnését,

  5. a fizetésképtelenség miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

A b.)-e.) pontban foglaltak esetén a vadásztársaság jogutód nélkül szűnik meg. 

A b.) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, míg a c.)-d.) pontban foglalt esetekben kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. A végelszámolási és kényszer-végelszámolási eljárásra a Civil törvényben szabályozott eltérésekkel a 2006. évi Vtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A vadásztársaság fizetésképtelensége esetén a Civil törvény eltéréseivel az 1991. évi XLIX. tv. rendelkezései az alkalmazandóak.

A legfőbb szerv nem dönthet a feloszlásról, amennyiben a vadásztársasággal szembeni végrehajtási eljárás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

A vadásztársaságnak a jogutód nélkül történő megszűnése esetén a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyon a vadásztársaság taggyűlése által meghatározott módon kerül felosztásra a rendes tagok között.

VII. Vegyes rendelkezések

23.) A vadásztársaság tagjai egy időszakra csak egy tisztségre választhatók. 

A taggyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont), élettársa a határozat alapján

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (ez utóbbi esetben nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott juttatás.)

24.) A vadásztársaság működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.

Ezen változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az Alba-Regia Vadásztársaság 2013. szeptember 23. napján tartott ülése elfogadta.


Kelt: Székesfehérvár, 2013. szeptember 23.

                                               

Záradék: Az alapszabály változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján a hatályos tartalmának. Az alapszabály módosításra az okirat III/18. pontjainak a változása adott okot.

 

©2018 - Alba Regia Vadásztársaság | Fotók: saját archívum, Pixabay, Shutterstock

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now